Iskolánk integrációs törekvései

I. Iskolánk pedagógiai programja - Sajátos nevelési igényű tanulók

A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló különbségeket az iskolánk a helyi pedagógiai programok kialakításakor figyelembe veszik.

A sajátos nevelési igény kifejezi:

• a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását,
• az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetőségét.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

Iskolánkban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása folyik.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai

• A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.
• A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.
• A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.
• Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

• A fogyatékosság típusa, súlyossága.
• A fogyatékosság kialakulásának ideje.
• A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei.
• A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.

A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni

• az intézmény pedagógiai programjában,
• az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten),
• a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában,
• a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban,
• az egyéni fejlesztési tervben.

Az SNI tanulókat fejlesztő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanárok kompetenciája:

• a programok, programcsomagok összeállítása,
• a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés,
• közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban.

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igény tanulók számára:

A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Így intézményünkben biztosítjuk:

• a speciális tantervet, tanulási segédleteket,
• a speciális tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket.

Az intézményben megvalósuló integrált nevelés, oktatás

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált - oktatásuk.

Az együttnevelést által intézményünk sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekinti, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják.

• a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait, szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítanak, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak,
• a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik, a folyamatos értékelés, hatékonyságvizsgálat,
• a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - eljárásaikat megváltoztatják, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztják,
• egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek,
• alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,
• együttműködnek különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba.

• segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,
• javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.)
• segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására,
• figyelemmel kíséri, a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra,
• együttműködik a többségi pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,
• terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

II. Az iskola szakember ellátottsága

Iskolánkban az integráció eredményes megvalósulását a következő fejlesztő szakemberek segítik/segíthetik.

- 2 fő fejlesztő pedagógus, 1fő gyógypedagógus 1 fő gyógypedagógiai asszisztens végzettségű szakember dolgozik.

Iskolánkban jelenleg egy fő fejlesztő szakember dolgozik fejlesztő státuszban.

2009-ben városunkban is megalakult az EGYMI. Az ezt követő önkormányzati rendelkezések és átszervezések következtében az SNI „A”; tanulók ellátását az EGYMI gyógypedagógusa látja el.

A gyógypedagógus az SNI tanuló tanítójával szorosan együttműködik, a kapcsolattartás, az információáramlás folyamatos.

III. Az iskola tárgyi feltételei

Az iskola a fejlesztés különböző területeihez szükséges fejlesztő eszközökkel rendelkezik. Változatos mozgásfejlesztő eszközök, fejlesztő játékok és szoftverek, könyvek és egyéb fejlesztő kiadványok állnak rendelkezésre.

IV. Az iskolában előforduló SNI tanulók

Alsó tagozat:

Felső tagozat:

V. Az integráció megvalósulása

A szakértői vélemény megismerése után a gyermek tanítását vállaló pedagógus felveszi a kapcsolatot a szülővel, a szakszolgálattal illetve az iskolai fejlesztő pedagógussal. A családlátogatás során ismerkedik az SNI tanulóval és családjával. A szülőkkel való kapcsolattartás az integráció teljes időszaka alatt folyamatosnak és rendszeresnek kell lennie. Segítőkész magatartás, a szülő bizalmának elnyerése, a szülői kompetenciák erősítése a jövő szempontjából nagyon fontos.

Iskolánkban az integrációt iskolába lépéskor egy alapos előkészítő időszak segíti. Az első osztályba lépő kisgyermek egy négyhetes „Felfedező Program”-ban vesz részt. Ezen időszak alatt a pedagógusnak lehetősége nyílik a gyerekek megismerésére, a tanulók különböző fejlettségi szintjének feltárására. A különbségek tisztázása után, jöhet csak a tervező munka. Ez a tervezés természetesen nem csak az első osztályban, hanem minden évfolyamon fontos, hisz a tanulók éppen adott fejlettségi szintjére építünk.

Ebben a tervezési fázisban az SNI „A” tanulónk esetében, mind a tanító, mind a szakos tanár mind a gyógypedagógus fontos szerepet tölt be. A többségi pedagógus a szakembere annak, hogy az ép gyermekek esetében az adott életkori szinten, osztályfokban milyen nevelési, oktatási feladataik vannak. Az ő kompetenciájuk annak az eldöntése is, hogy a célokat milyen program, módszerek és eszközök felhasználásával valósítják meg.

A sajátos nevelési igényű gyermekre irányuló tervezéskor adott a sérüléstípusnak megfelelő szakértői bizottság által a komplex vizsgálatok alapján kialakított szakvélemény. Ez az esetek többségében fejlesztő diagnózist tartalmaz.

Átolvasva a vizsgálatok részeredményeit, összegzését, ki kell, hogy derüljön, mely funkciókra építhetünk, és melyek a fejlesztendő területek. A tanító, szaktanár által készített terv azonban feltételezi a gyermek osztályhelyzetben történő megfigyelését is, hiszen a hatékony fejlesztés, oktatás feltétele, hogy a tanuló folyamatosan részt vegyen az oktatás folyamatában.

Ezért a sajátos nevelési igényű tanulót érintő tananyaggal kapcsolatos tervezési szempontok:

– mit tanítunk,

– mi a célunk vele,

– milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk (pl.: külön bemutatás, cselekedtetéses rávezetés; differenciálás; stb.),

– mi a követelmény

– az adott tanórán elérni kívánt eredmény,

– mit tekintünk optimumnak,

– milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint

(pl.: számlálási készség, készségszintű számjegyírás, olvasástechnika, kognitív funkciók: észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodási műveletek; nyelvi képesség: beszéd, írás, olvasás, belső beszéd; szociális képességek: alkalmazkodás társakhoz, felnőtthöz, önismeret, motoros képesség: mozgáskoordináció, szem–kéz koordináció, grafomotorika, állóképesség stb. fejlesztése),

– melyek azok a módszerek, óravezetési módok, amelyek a gyermek figyelmét folyamatosan fenn tudják tartani, és azokat tudatosan kell beépíteni a rá irányuló fejlesztésbe, nevelésbe, oktatásba.

Ugyanakkor a sajátos nevelési igényből fakadó szükségletek elvárások, fejlesztési, oktatási programok kiválasztása, esetleg kidolgozása, a megvalósítást célzó speciális módszerek, eszközök meghatározása a gyógypedagógus feladata. Az együttnevelés esetében ez egy igen komoly együtt tervezést is igényel, hiszen az eltérő követelményeket, elvárásokat kell oly módon összhangba hozni, megfogalmazni, majd megvalósítani, amelyek minden a csoportba/osztályba járó gyermek egészséges személyiségfejlődését, előrehaladását biztosítják.

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében azt az elvet is tartva, hogy lehetőség szerint az adott tantárgyban a tantervi téma azonos legyen, s csak az egyéni szükségletek esetén térjen el a tananyag. Ez azonban feltételezi, hogy az osztályban tanító ismeri, és alkalmazni is tudja a differenciált óraszervezést és a differenciálás típusait. A differenciált feladat kidolgozásában a gyógypedagógus adhat segítséget. Ugyanakkor a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat a gyógypedagógus tervezi, vezeti. E foglalkozások fejlesztési céljai azonban teljesen nem különülhetnek el a tanóraiaktól, hiszen a kompetencia alapú tudás elsajátításához feltétlen szükséges a tanulási képességek fejlesztése, amely mindkét szervezési (osztály, egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztés) formában meg kell, hogy valósuljon, azaz az általános iskolai és a gyógypedagógiai tanár speciális feladatkörökkel együttműködve dolgozzanak közös felelősséget vállalva.

Iskolánk próbálkozik az inklúzió szellemének megfelelő teljes integrációval. A tanuló teljes időtartamban az osztálytársaival együtt, a gyógypedagógussal kidolgozott egyéni haladási ütem szerint tanul. A heterogén osztálycsoportban való neveléssel, oktatással nagyobb esélyük van a sikeres szocializációra. A munkát a gyógypedagógus koordinálja. Az első osztályokban a tanító munkáját fejlesztő pedagógus és gyógypedagógiai asszisztens segíti.

Természetesen az SNI tanulók legoptimálisabb fejlődéséhez a kéttanáros modell megvalósítása lenne a legideálisabb.

Az SNI tanuló értékelése az eltérő tanterv illetve az egyéni fejlődési ütem, az egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagához mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet.

A szakértői véleményben meghatározott óraszámban habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlesztésben részesül, melyet a megfelelő szakos gyógypedagógus tart.

Iskolánk mindent megtesz a sikeres integrációért. Megvalósítjuk az integráció törvényi feltételeit, biztosítjuk az SNI tanuló törvény adta jogait, a kötelező és adható kedvezmények igénybevételét, differenciált óraszervezéssel az egyéni képességek kibontakozását. Az újjáépített iskolánk teljesen akadálymentesítetté is vált.

Reméljük, hogy tantestületünk elindult egy új úton. Nagyon fontos a szemléletváltás, a rossz szokások, beidegződések levetkőzése, új pedagógia módszerek kipróbálása. Ezzel az oktatást az SNI tanulók számára is hatékonyabbá tehetjük. Az elfogadó légkör mindenki - pedagógusok és gyerekek - munkáját megkönnyítheti. A pedagógusok törekednek a speciális ismeretek megszerzésére, rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt. Új kompetenciákat sajátítanak el és ezeket megpróbálják a napi munkában kamatoztatni.

Az SNI tanulók nevelésében és oktatásában az irányelvben leírtakat alkalmazzuk. A fent bemutatott pedagógiai programunkban szerepelnek az SNI tanuló nevelésének és oktatásának sajátos elvei mellett a tanulást, fejlődést nehezítő körülmények is. Meghatározzuk és biztosítjuk azokat segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába.

VI. Az SNI tanulók integrációját segítő speciális módszerek

a, .Az integrált keretek között nevelt tanulási zavarral küzdő gyerekek fejlesztése

Hiperaktivitás és figyelemhiány (zavar)

• Alapvető a gyermek elfogadása, jól szervezett környezet
• Egyszerű szabályrendszer
• Előre ültetjük, minél kevesebb inger érje(ajtó, ablak mellé ne üljön!)
• Ülhet Bobath labdán a tanórán.
• Egyezményes jelek, piktogramok használata a tábla szélén
• Többcsatornás ismeretközlés
• Mozgásos feladatokkal pl. táblatörlés megbízni
• Ugrálás módszere, egy vagy néhány feladat megoldás után talajra ragasztott vonalak között vagy trambulinon ugráljon.
• Tananyag papírcsíkos feldolgozása segítheti a figyelemösszpontosítást.
• Rövid, egyértelmű utasítások szemkontaktus felvételével
• Az elvárt viselkedés egyértelmű megfogalmazása
• Utasítások részekre bontása, megértésük ellenőrzése
• Rutin kialakítása
• Munka megtervezése együtt, tér és időkeretek kialakítása
• Részfeladatok elvégzése esetén megerősítés
• Kevesebb házi feladat
• Írásos feladat külalakja ne legyen annyira fontos
• Saját tempójához igazodó számonkérés
• Pozitív tulajdonságokra, értékekre, érdeklődésre építés

b, Diszlexiás, diszgráfiás tanuló oktatása-nevelése

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. Vizuális emlékezetük gyakran erősebb A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás- írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép-és felsőfokú oktatásban illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás az egyenetlen, ritmus a és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás-írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

A fejlesztés feladatai:

a, a testséma biztonságának kialakítása,

b, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,

c, a vizuomotoros koordináció gyakorlása,

d, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,

e, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló,a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális-és auditív észlelésre alapozó módszerrel,

f, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,

g, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

h, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

i,az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

j, tanulási típusnak megfelelő tanulásmódszertan, vizualitásra épülő gondolattérkép használata.

c, Diszkalkuliás tanuló oktatása-nevelése

A diszkalkuliás tanulóknál általában valamilyen idegrendszeri sérülés következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmaiknak azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkozási műveletek, a sor és szabályalkotás, a tér és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. Éppen ezért hiányzik matematikai érdeklődésük, kialakulatlan a mechanikus számolási képességük. Ezeket a hiányokat pótolják a térbeli orientáció és az egyensúly fejlesztéséhez, az irányérzék javításához szolgáló különböző eszközökkel, javítják eszközhasználattal. Indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslatára élnek az értékelés alóli felmentés lehetőségeivel.

d, Az integrált keretek között nevelt gyenge intellektusú tanulási zavaros tanulók fejlesztése

• A differenciált óravezetés, egyéni fejlődési haladási ütem mellett speciális módszerek alkalmazására is szükség van.
• Pszichikus funkciók fejlesztésére nagy hangsúlyt fordítunk
• Képességfejlesztésben figyelembe vesszük a közvetlen érzéki tapasztalás nagy szerepét
• Tárgyi, cselekvéses, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés
• A fejlesztés folyamatában törekszünk, hogy folyamatosan jelen legyen a korrekciós, kompenzáló jelleg
• A verbális megerősítés alkalmazása
• Kis lépésekben történő haladás
• Kevés anyag változatosan
• Többcsatornás ismeretközlés
• Ismétlés, gyakorlás fokozott szerepe
• Kis részekre bontott tananyag

e, Integrált keretek között nevelt ép értelmű mozgásfogyatékos fejlesztése

• Helyes ülés, testtartás kialakítása, reflexgátló testhelyzetek
• Speciális eszközök pl. gömbceruza, nagyobb vonalazású füzet használata
• Kompenzáció lehetősége pl. lábbal írás, rajzolás
• Számítógép használata
• Mozgásnevelés, adaptív testnevelés
• Kommunikációs zavarok enyhítése, számítógép használata
• Megismerő funkciók fejlesztése

Fejlesztésük főbb elvei:

A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevélete segíti - a mozgásbiztonságot, - a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, - az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: - Szükséges az egész nevelőtestület egyetértése és befogadó képessége - A mozgáskorlátozott tanulók optimális fejlődése érdekében a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott legyen ) vannak ,. Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe. A helyi tantervben az egyes tantárgyak követelményei a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők

f, Az integrált keretek között nevelt ép értelmű látássérült oktatása-nevelése

• A megmaradt funkciókra (látásmaradvány) támaszkodás
• A hiányzó funkció kompenzációja tapintás, ill. hallás útján
• Tanterv adaptálása (rajz helyett mintázás)
• Brille írás
• habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások keretében látásnevelés, tájékozódásra nevelés, mozgáskorrekció
• speciális sérülés specifikus eszközök használata (nagyító, nagyobb vonalazású gyengén látók számára készült füzet , hangos könyvek stb.)

Fejlesztésük főbb elvei

Az iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: - A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehető a látássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szak- és szakmai szolgáltatás. - A látássérült tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmények egyénre szabott formái stb…). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.

Az integrált keretek között nevelt ép értelmű hallássérült oktatása-nevelése

• Lehetőleg úgy ültetjük, hogy a tanárt és a többi tanulót is jól lássa